Hogy a nyuszi tojn� a toj�st - ezt a gyermeki t�vhitet rendszerint m�g id�ben elfojtj�k a gondos sz�l�k, azonban a probl�m�t, hogy mi�rt cs�cs�l a felt�mad� J�zuska napj�n nyuszi �s toj�s a f�ben, sok tan�cstalan feln�tt egyszer� husz�rv�g�ssal oldja meg. "Ehhez m�g kicsi vagy - mondj�k -. Majd megtudod, ha nagy leszel." - azzal mint ki j�l v�gezte dolg�t, visszas�ppednek a fotel puha nyugalm�ba: �k sem lettek annak idej�n okosabbak. Val�ban: mit is keres ott nyuszi?

A H�sv�t, meg az � nyuszija

Ak�rcsak a megszentelt helyek, �gy a kereszt�ny liturgia szent napjai is t�bbnyire "r�telepedtek" egy- egy kor�bban pog�nyok �ltal felszentelt �nnepre. Ennek persze megvoltak a maguk praktikus okai, hiszen a pl. a napfordul�k id�pontja, �vszakok kezdete, z�r�sa mindenf�le napt�rban szabott id�h�z k�t�tt, mondhatni: term�szet�b�l fakad�an "fix". M�sr�szr�l: tal�n �gy k�nnyebben meg lehetett jegyezni, hozz� lehetett szokni az �j �nnephez, ha legal�bb az ideje m�r ismert volt. Tov�bbi misztikus magyar�zatokat most mell�z�k.
A H�sv�t, vagyis a felt�mad�s �nnepe �ppen egy pog�ny term�kenys�g �nnep hely�re ker�lt, azonban azt kiszor�tania teljesen nem siker�lt, helyette egyfajta "szimbi�zisban" �ltek egym�ssal: nev�ben �s r�szben tartalm�ban kereszt�ny, de k�ls�s�geiben �s - cs�kev�nyesen - bizonyos szertart�saiban pog�ny �nnepk�nt. �gy m�ris �rthet�bb a locsol�s aktusa is.

Pog�ny m�ltunk teh�t m�ig k�s�rt, az egy �vezred sem tudta teljesen megsemmis�teni. Ott �l a babon�inkban, n�pk�lt�szet�nkben, gyakran a tudatoss�g minden jele n�lk�l id�zz�k fel �ket. Az �llamalap�t�s �s a kereszt�nys�g felv�tele szoros �sszef�gg�sben �lltak egym�ssal, �gy szinte mondhatjuk: fennmarad�sunk �llt vagy bukott a krisztianiz�ci� siker�n. �gy l�tszik m�gis, hogy sokak a lelki �dv�ket tartott�k el�bbre val�nak - m�gha ez a l�lek pog�ny volt is. A kereszt �rny�k�ban gyakran b�jtak meg "pog�ny t�zek", �letben tartva saj�t mitol�gi�jukat, h�dolva a - sz�mukra - egyed�l �dv�z�t� �si hitnek. �ld�z�tt eretnekk�nt, de beleolvadt mindennapjainba �sap�ink hitvil�ga.

Az �letfa, meg az � bimbaja

A szakirodalom kevert tudatform�j�-funkci�j� sz�vegeknek nevezi azokat a kereszt�ny im�kat, melyek f�lre�rthetetlen�l tartalmaznak bizonyos pog�ny elemeket. Gyakoriak k�zt�k a r�olvas�sok, mond�k�k, bajelh�r�t� im�k. Ezek k�z�l szemezgett�nk ki n�h�nyat.

"Elindult Sz�zany�m Jozef�t v�lgy�be, Arra ment Szent Margit, Azt k�rdezte t�le: Mit csin�lsz itt Sz�zany�m? Itt �l�k, itt tartom szerelmes J�zusomat, mert � beteg. Sion v�lgy�ben 7 f�le gy�m�lcsfa �gat �s az �gi harmatokat �s f�r�dj abban kisded J�zusk�m! (...)" "(...) Megny�lott a Jeruzs�lemi kapuja, Onnan j�ve asszonyunk Sz�z M�ria, Karj�n hozza a kisded J�zust, Gyere hamar szeret� Szent J�nos, Kez�ben hozza az arany cs�sz�t, Belemer�ti a Jord�n viz�be, Az �letf�t, Annak az �letf�nak a neve Vegye el err�l a sz�vr�l az ijed�st.(...)" "�g sz�lte F�ldet, F�ld sz�lte f�t, Fa sz�lte �g�t, �ga sz�lte bimbaj�t, Bimbaja sz�lte vir�gj�t,(...) Szent Anna sz�lte M�ri�t, M�ria sz�lte Krisztus Urunkat a vil�g megv�lt�j�t."

Az archaikus im�k - ak�csak n�pmesekincs�nk - �si r�tegek k�pi vil�g�t �rzik. A sz�mmisztika, a �letfa megjelen�se mind-mind pog�ny hagyat�k. Ezekben az alkot�sokban azonban a kereszt�nys�g el�tti elemek �szt�n�sen, szinte �ntudatlanul, (l�lek�v�n) keveredtek az �j vall�s mot�vumaival.

Dante, meg az � pokla

A pog�ny �s�k v�re azonban nemcsak a vad keleten "buzog" fel �jra �s �jra, hanem a kifinomult kult�r�j� pre-renesz�nsz It�li�ban is. A pog�nys�g persze itt nem a s�t�tnek l�ttatott, s�m�ni r�tusokat id�zte, hanem az antikvit�s �donk�nt is friss illat�t. B�r tiltott volt a k�z�pkorban az antik-pog�ny vil�g sz�lesk�r� ismerete �s par�zna m�v�szete, de v�vm�nyait m�gis olyan nagys�gok olvasztott�k a kereszt�ny b�lcselet t�gely�be, mint Aquin�i Szent Tam�s. A skolasztika atyj�nak egyik legnagyobb �rdeme - mai szemmel n�zve - Arisztotel�sz bujtatott form�ban t�rt�n� "legaliz�l�sa"; ahogy nevezt�k: Arisztotel�sz "megkeresztel�se" volt. A pog�ny filoz�fus munk�i ugyanis "list�s" k�nyveknek sz�m�tottak, ahogy azt A r�zsa neve c. film gyakran megd�bbent� k�psoraib�l is kider�lt. Szent Tam�s filoz�fi�j�ban �tv�zte e, Krisztus el�tti tudom�ny esszenci�j�t a saj�t kereszt�ny vil�gk�p�vel: �tmenek�tve ezzel Arisztotel�sz gondolatait.

A firenzei Dante nem tudott g�r�g�l, �gy nem is ismerhette k�zvetlen�l Plat�n vagy Arisztotel�sz munk�it, b�r azok eszmerendszere k�ts�gtelen�l hatott r� (L�sd pl. A lakoma c. m�v�t). Latinul ellenben tudott, nem meglep� h�t, hogy a r�mai jeles f�rfiak munk�i nem voltak ismeretlenek el�tte. �gy Vergilius sem, kit oly nagyra tartott hogy pog�ny l�t�re �t tette meg vezet�j��l a Pokolban. Irgalmas volt azonban a t�bbi nagy pog�ny gondolkod�val is: �ket a Pokol torn�c�ra helyezi, hiszen csup�n az volt a b�n�k, hogy nem keresztelkedtek meg - l�v�n J�zus sz�let�se el�tt �ltek a vil�gban.
Vergilius, a pog�ny szent IV. eklog�ja r�v�n ker�lhetett e kiv�telezett poz�ci�ba. Vers�ben egy gyermek elj�vetel�t j�solja, aki �jra "aranykort" hoz a vil�gra. A kereszt�ny k�z�pkor, mivel J�zust v�lte felfedezni a j�vend�l�s soraiban, pog�ny pr�f�t�nak tartotta Vergiliust, k�m�letesen b�nt vele: megbocs�totta neki, hogy rossz korban �lt a f�ld�n.

Csongor, meg az � T�nd�je

L�thattuk, a n�p ajk�n �s sz�v�ben tov�bbra is �lt a pog�ny mitol�gia sz�mokban, mot�vumokban, tudatosan azonban a romantika ny�lt vissza el�szeretettel pog�ny m�ltunk "erekly�ihez". A kelet-eur�pai romantika ugyanis a nemzeti gy�kerek, egy�ttal e nemzetmegtart� er� felfedez�s�nek kora volt. Legkiemelked�bb k�lt�ink indultak a m�lt m�lys�ges k�tj�nak felt�r�s�ra, hogy hitet, �ntudatot mer�thessen bel�le a magyar.

V�r�smarty Mih�ly korai n�pszer�s�g�t is egy ilyen t�m�j� m�v�nek k�sz�nhette: a Zal�n fut�sa c. eposznak. A m�ben megismerkedhet�nk a honfoglal� magyarok �let�vel, hitvil�g�val - legal�bbis ahogy a a XIX. sz�zad t�rt�n�szei k�pzelt�k. �gy ker�lt bele - t�bbek a k�z�tt - a temetkez�si szok�sok tagalal�sa is. ...Amit pedig nem tudhattak, azokat a l�ncszemeket V�r�smarty term�keny fant�zi�ja helyettes�tette.
�t �vvel k�s�bb, 1830-ban megjelent egy m�g id�t�ll�bb alkot�sa. Sz�npadaink m�ig sz�vesen j�tszott darabja a Csongor �s T�nde c. mesej�t�k. A n�pmesei alapokra �p�l� m�ben t�m�nytelen pog�ny elemet fedezhet�nk fel. R�gt�n itt van az almafa, mes�nk alf�ja �s omeg�ja. A fa, mint szimb�lum kedvelt eleme sok m�s �si kult�r�nak, hogy csak a Biblia f�it, vagy a kelt�k fa-kultusz�t eml�tsem meg. V�r�smarty f�ja azonban igazi �gig�r� fa. Gy�kerei az als� vil�gba �rnek, t�rzse a f�ld�n �ll, m�g lombja k�zt csillagok tany�znak.
A fa egyben a "l�tra" is a h�rom vil�g k�z�tt, hiszen itt tal�lkozhat a k�t szerelmes, de itt t�rnek a felsz�nre a d�moni er�k is.
�si elemeket tisztelhet�nk V�r�smarty n�pmesei sz�maira is. Eset�nkben a h�rmas sz�m domin�l: h�rom �g� az �t, h�rom v�ndorral tal�lkozk itt Csongor �rfi �s persze h�rom az �rd�gfi�ka is. R�ad�sul nem el�gszik meg szerz�nk ennyivel, de az �s�kt�l ismert kett�svil�g-szeml�letet is beleolvasztja munk�j�ba. Eszerint a f�ldi vil�g felett/mellett �ll a t�lvil�g, ami a f�ldinek m�sa, de �ppen ford�tottja. A szerepl� p�rok is hasonlatosak ehhez a kett�s feloszt�shoz. Ahogy az �gi vil�gban a sz�p, kecses �s kifinomult p�r �ll, a f�ldi megfelel�j�k �pp ellent�t�k lesz: Balga, a tenyeres-talpas �szt�nl�nyek �s az "any�nyi" Ilma.
A k�t vil�g azonban csak egy�tt teljes: az ide�l �s f�ldi m�sa csak egym�ssal/-ban �lhetnek.

Boldog �nnepeket k�v�nunk!